A Káprázat című festmény vibráló színmezőin keresztül egy érzéki töredezettséget tár elénk, mintha egy emlék villanna fel, amit a tudat már félig elmosott. A dinamikus ecsetvonások és a sűrű textúrák folyamatos mozgást sugallnak, mégis megállítanak egy pillanatra. A mély bordó, a vakító sárga és a nyugtalanító zöld egymásba csapva egy belső tájképet alkotnak, amely egyszerre zavarba ejtő és hipnotikus. Ez a kép nem mondja meg, mit láss – csak visszatükröz.