Öböl

Az Öböl című festmény tarka színrétegei egy elmosódott partvidék benyomását keltik, ahol a víz, föld és ég határai egymásba oldódnak. A kompozícióban a nyugodt kékségek és a tüzes narancsok feszültsége idézi meg a természet örök mozgását. A csónakok csendes ringatózása és a távoli vitorlás emléke  még a hullámokon rezdül. Ez az alkotás egyszerre idézi a tájat és a lélek csendes belső tájait.